A kezdetek Idén februárban volt egy éve, hogy elkezdték árulni az első ubuntuval is választható okos-telefonokat. A vállalkozóbb szellemű felhasználók persze már korábban, a Google pár évvel ezelőtti referenciakészülékeire, a Nexus 4-re és a Nexus 7-re is telepítették a rendszert, viszont a spanyol készülékgyártó, a bq jóvoltából már kicsit szélesebb tömegeket is elért. Természetesen itt ne őrületes számokat vízionáljunk, a bq Aquaris E4.5-ös készüléket úgynevezett villámakciók keretében kezdték árulni. Bár pontos számokat nem közölt a bq, minden ilyen eseménynél mindössze pár ezer darab eszköz találhatott gazdára. Ennek több oka is volt, elsősorban szerették volna felmérni az érdeklődést, másodszor szerettek volna egy kisebb médiavisszhangot azzal, hogy csak limitált készletet dobnak piacra, végül, de nem utolsósorban a rendszer még nem volt készen a mindennapi felhasználók igényeire. Szerették volna, ha leginkább olyan tapasztaltabb felhasználók juthatnak első körben az eszközökhöz, akik el tudják nézni a rendszer fiatal korából adódó hiányosságokat, illetve hibajelentéssel és/vagy fejlesztéssel segítik jobbá tenni azt. Több felhasználót is foglalkoztat a kérdés, hogy mennyi ubuntus telefon/tablet fogyhatott napjainkig. Erre nehéz válaszolni és csak megbecsülni tudjuk, ami lehet, hogy teljesen fals, de többen úgy vélik, hogy olyan százezer eszköz találhatott gazdára az elmúlt egy évben. Ami nem nagy szám a konkurenciához mérve, de ahhoz elég, hogy a felhasználói visszajelzések segítsék kijelölni a következő pár év fejlesztési irányvonalát. Készülékek Mint azt már az előző bekezdésben említettem, az Ubuntu feltelepíthető a Nexus 4-re és a Nexus 7-re a Google termékcsaládjából. A bq-nál megvásárolható két telefon (bq Aquaris E4.5, bq Aquaris E5) és két tablet (bq Aquaris M10 HD és bq Aquaris M10 FHD), valamint a kínai gyártónál, a Meizunál szintén két telefon (Meizu MX4, Meziu Pro 5). Ezek elérhetősége korlátozott, van, hogy hetekig nincs új készlet. Emellett van még egy közösségi projekt, amelyet egy ideje már a Canonical is segít. Ott dolgoznak több telefon portolásán is, ezek közül a Nexus 5 és a Nexus 10 90%-os, a OnePlus One 80%-os, az Optimus L90 pedig 70%-os állapotban van. Újabb telefonokról nincsenek konkrét információk egyelőre, viszont Alan Pope (popey), a Canonical közösségi menedzsere többször utalt már rá, hogy még idén mindenképp bővülni fog a paletta egy-két eszközzel. Frissítések

Katt a nagyobb méretért! Aki eddig más mobilos operációs rendszert használt, annak elsőre meglepő lehet az itt tapasztalható frissítési gyakoriság. A Canonical a frissítésre a más rendszereknél már megszokott OTA (Over-the-Air), azaz a menet közbeni frissítés módszerét használja, viszont a frissítések rendszeresen, egy ütemterv alapján érkeznek. Ez kezdetben négy hét volt, később az intenzívebb tesztelés miatt 6 hétre változtatták. A rendszer frissítésével minden adatunk, beállításunk és a telepített alkalmazások is megmaradnak, csak a rendszer kerül „kicserélésre”. Egy ilyen OTA frissítés számos új funkciót hoz a rengeteg hibajavítás mellett. Az eltelt több, mint egy év alatt 11 (kicsit több, mert volt pár köztes, kisebb biztonsági hibajavításokat tartalmazó) OTA frissítés érkezett, amire szükség is volt, mert még mindig nagyon gyerekcipőben jár a rendszer. Tapasztalatból mondhatom, hogy hatalmas a fejlődés a kezdeti állapothoz képest, de még mindig évekre van attól, hogy felzárkózzon a versenytársakhoz. Rendszer

Katt a nagyobb méretért! Egy ideje a Canonicalnál elkezdtek az úgynevezett konvergencián dolgozni. Ennek az a lényege, hogy minden általuk támogatott eszközön, legyen az PC, laptop, tablet, telefon vagy egyéb, előbb-utóbb azonos kódbázis fusson, persze a kijelző méretének függvényében változó felülettel. Így például az azt támogató telefont/tabletet egy TV-re vagy nagyobb kijelzőre kötve egy teljes értékű asztali rendszert kaphassunk, annak minden előnyével. Erre egyelőre vezetékesen (SlimPort adapterrel) csak a Nexus 4 és a Nexus 7, vezeték nélkül (aethercast, miracast) a Meziu Pro 5 képes. De a júliusban érkező OTA-12-vel a bq tabletjei, az M10-ek is megkapják a vezeték nélküli támogatást. Továbbá minden, a későbbiekben megjelenő ubuntus eszköz is képes lesz erre. A régebbi modelleknél még kérdéses a helyzet. Bár ezekről azt kommunikálta a Canonical, hogy nem lesznek képesek erre a funkcióra, azért egy halvány remény még mindig maradt. A telefon/tablet már most erre a közös kódbázisra épít, az asztali változatban egyelőre csak kipróbálható. Viszont mivel utóbbi csak mostanában kapta meg jobban a fejlesztők figyelmét, még elég kezdetleges állapotban van, és nem igazán alkalmas a mindennapi használatra. Bár az előző hónapban, Michael Hall, ubuntus közösségi menedzser elfogadva egy kihívást, megpróbálta a munkájához csak a Unity8-cat használni 10 teljes munkanapig, blogbejegyzésében számol be a tapasztalatairól. Az látszik, hogy még rengeteg a teendő, de már most sikeresen teljesítette a kihívást. Háttér-szolgáltatások

Katt a nagyobb méretért! A telefonos rendszer tervezésekor egy igen szigorú jogosultságrendszer került felépítésre. Az ubuntunál egy alkalmazásnak nem a telepítéskor adjuk meg a különböző jogokat, hanem indítás után, amikor tényleg használni szeretné az alkalmazást azt a funkciót. Pl. az Üzenetek alkalmazás csak akkor kér hozzáférést a mikrofonhoz, ha hangüzenet szeretnénk rögzíteni. Természetesen csak először kell megadunk az engedélyt, nem pedig minden futtatásnál, és vissza is vonhatjuk akár egyesével is a jogokat a Rendszerbeállítások menü alatt. Ebben a jogosultságrendszerben került megfogalmazásra egy olyan irányelv, hogy semmilyen alkalmazás nem futhat a háttérben. Ez egyrészt biztonsági kérdések, másrészt az energiafogyasztás alacsony szinten tartása miatt van így. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy egy szándékosan vagy véletlenül rosszul megírt alkalmazás folyamatosan futhasson a háttérben, és egy-két szóból leszívja a felhasználó akkumulátorát. Viszont több olyan eset létezik, ahol szükség van arra, hogy egy alkalmazás akkor is működhessen, ha azt éppen a háttérbe küldtük, vagy kikapcsoltuk a kijelzőt. Erre jó példa a zenehallgatás, a navigálás vagy a sportolási aktivitásunk rögzítése. Senki nem szeretné csak azért ébren tartani órákig a kijelzőt, hogy szólhasson a zene, vagy csak azért nem megnézni valamit az interneten, hogy nehogy megszakadjon a navigálás. Erre a probléma nyújt, azaz nyújtana a Canonical úgynevezett háttér-szolgáltatásokat. Azért a feltételes mód, mert az egyelőre 4 tervezett ilyen szolgáltatás (Értesítések, Zene, Bluetooth, GPS) közül csak az Értesítés és a Zene van készen jelenleg. Az alkalmazás fejlesztők beépíthetik ezeket a szolgáltatásokat az alkalmazásukba, majd, ha az alkalmazás a háttérbe kerül, ezek átveszik a feladatot, amíg újra előtérbe nem kerül az alkalmazás. Mivel pl. a GPS háttér-szolgáltatás még nem készült el, ezért navigálni vagy rögzíteni a sportolási aktivitásunk (tracking), csak úgy van lehetőségünk, hogy az alkalmazás folyamatosan az előtérben fut, ébren tartott kijelzővel. Ez az egyik hatalmas hiányossága a rendszernek. Már zajlanak a fejlesztések, csak hát nem kis feladat egy ilyen rendszert úgy megtervezni, hogy az a kezdetektől minden eshetőségre fel legyen készítve, de reméljük a közeljövőben megoldódik ez a probléma. Ugyanis az már most látszik, hogy maga a koncepció működőképes, sokkal jobb akkuidő érhető el az ubuntus rendszeren, mint pl. az ugyanolyan vasra felrakott Androiddal. Csak hát, amíg félkész a rendszer, addig olyan felhasználóknak, akiknek ez igény, sajnos használhatatlan jelenleg. Bár említettem, hogy az Értesítések háttér-szolgáltatása nagyjából készen van, azért itt kicsit más a helyzet, mint a többinél. Itt ugyanis az alkalmazásfejlesztőknek nem csak be kell ezt építeniük az alkalmazásukba, hanem az infrastruktúrát is biztosítaniuk kell ehhez. Ezt kifejtem egy kicsit bővebben, anélkül, hogy túl mélyen belemennék a működésébe. A rendszeren jelenleg fut egy ilyen szolgáltatás, amely 5 percenként ellenőrzi a megadott Push szervereken, hogy érkezett-e új üzenet, ha igen, akkor értesítést küld a felhasználónak. Így akkor is értesülhetünk ezekről, ha nem fut egyáltalán az alkalmazás. Jelenleg a Canonical üzemeltet egy ilyen szervert, amire bekötötték a Gmail és a Twitter webalkalmazást, illetve a Telegram natív alkalmazást. Ezeken az alkalmazásokon kívül mástól nem fogunk értesítést kapni egyelőre. Friss hír viszont, hogy a Canonical újragondolja ezt a részét a rendszerének és próbál valamit jobb, könnyebben kivitelezhető megoldást találni az értesítésekre. Alkalmazások

Katt a nagyobb méretért! Ha már az előző fejezet végén a hiányosságoknál tartottunk, akkor egy újabbat vegyünk számításba. Bár ez a rendszer fiatal korának tudható be, attól még hiányosság: kicsi az alkalmazáskínálat. A mindennapi rutinhoz megtalálhatják az egyszerű felhasználók is a megfelelő alkalmazásokat, de a speciálisabb területeknél, illetve a játékoknál elég gyér a kínálat. Mivel minden felhasználónak más az igénye, így simán elképzelhető, hogy valakinek minden igényét kielégíti a platform, addig a másik felhasználónak mindennapi használatra alkalmatlan egyelőre. Vásárlás előtt érdemes körülnézni, nehogy hoppon maradjunk. Még ebben a fejezetben szeretném tisztába tenni az Androidos alkalmazások futtathatóságának a kérdését. Régebben jelentek meg cikkek erről, és időszakosan még most is felüti fejét ez a téma egyes helyeken. Bár kezdetben voltak tervek arról, hogy a rendszer képes lesz az Androidra megírt alkalmazások futtatására, később alapos mérlegelés után mégis elvetették a dolgot. Elég csak a piacon körülnézni, hogy akik bevállalták ezt a funkciót mire jutottak. A natív alkalmazáskínálatot teljesen tönkretette ez a lehetőség, az Androidról származó alkalmazások pedig soha nem fognak úgy, és olyan hibamentesen futni, mint az eredeti rendszerükön. Így a Canonical húzott egy merészet és inkább a lassan növekedő, de natív alkalmazáskínálat mellett döntött. Hogy nekik volt-e igazuk, azt a jövő majd eldönti. Remélhetőleg a nagy alkalmazásgyártókat is könnyebb lesz meggyőzni, ha már maga a rendszer teljesen elkészül, és felveszi a versenyt a piacon jelenleg uralkodó platformokkal. További negatívum, amit a rendszerrel kapcsolatban emlegetni szoktak az az alkalmazásindulás lassúsága, illetve a lencsék (scope) közötti navigáció szaggatottsága. Jó hír, hogy a mérnökök mindkettőn prioritásban dolgoznak. Utóbbi már érezhetően jobb lett a hónap elején megjelent OTA-11-gyel, és ez csak javulni fog, hiszen a Canonical nemrégiben teljesen újraterveztette azt a dizájn csapat bevonásával. Így nem csak egy sokkal esztétikusabb, funkció-gazdagabb, de gördülékenyebb felhasználói élményt is ígérnek. Az alkalmazásindulás sebességének problémáját is több szemszögből megvizsgálták, és több teszt, illetve ötlet kipróbálása után, amellett döntöttek, hogy az alkalmazások építőköveit adó SDK komponenseket újraírják, hogy a sebességkritikus részek C-ben készüljenek, az eddigi QML helyett. Ez az alkalmazásfejlesztőket nem érinti, hiszen Ők ugyanúgy használhatják ezeket a komponenseket, mint eddig, amellett, hogy élvezhetik az ebből adódó sebességnövekedést. Konklúzió Végül elérkeztünk a cikk utolsó részéhez, az összefoglaláshoz és a tanulságok levonásához. A fent vázolt helyzetből látszik, hogy a rendszer még iszonyatosan új játékos a piacon, viszont rohamosan fejlődik. Elég csak megnézni, hogy az Android hol tartott egy év után, úgy hogy a Googlenek mérnökök és egyéb erőforrások végtelen hada állt a rendelkezésére, ezzel szemben a Canonicalnál csak egy kisebb mérnökcsapat dolgozik a rendszeren. Ha nincsenek nagy igényeid alkalmazásszinten, a telefont az alap dolgokra (telefonálás, SMS-ezeés, fényképezés, zenehallgatás, böngészés) használod, akkor már most simán vehetsz egy ubuntus telefont magadnak. Ha ennél több dologra van szükséged, akkor sem beszélhetünk veszett ügyről, csak előtte rendesen tájékozódj. Én a magam részéről a kezdetektől egy bq-s telefont használok elsődleges eszközként, és kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de teljesen kiváltotta az előző Androidos telefonomat.