csuhas32
OFF
(Most a dual-boot alatt, csak az egylemezes megoldást értem)
Jelenleg 4 különböző említésre érdemes asztali OS létezik a piacon, ebből egy nem alkalmas dual-bootra, a maradék 3 alapvetően bármilyen konstellációban megoldható.
Mégis csak a Linux rendszerek kérdeznek erre rá telepítéskor, és csak a Windows (mint idegen OS) esetén.
Nem gondolom, hogy ez az arány azt mutatná, hogy ez az illendő eljárás, és azt sem, hogy ne lenne céltudatos pont a Windowst piszkálgatni. A Windows meg ebből köszöni nem kér. Mennyiben illendő dolog egy rendszer indítóját (annak helyét a lemezen) bármilyen módon felülbírálni, és ha az helyreállítja, akkor panaszkodni rá?
Mintha valaki állandóan átrendezné egy másik ház előkertjét, mert szerinte úgy is jó és bosszankodna, hogy a tulaj állandóan visszarendezi. És ennek semmi köze a user szabadságának, mert az nem ott van, hogy egy zárt rendszerben szabadon garázdálkodjon, hanem ott, hogy akarja-e használni, vagy nem.
Miért kell állandóan a Windowsra hasonlítgatni, azt piszkálgatni, annak alternatívájaként előállni? Miért nem tekinti a linux magát alapvetően önálló rendszernek? Ha van lehetőség egyszerre több rendszert futtatni egy lemezen, aki akarja megteheti. De miért kell degradálni valamit azzal, hogy ez eleve alapvetés legyen.
A linux eléggé felnőtt már ahhoz, hogy ezt elfelejtse. Amíg a Windows alternatívájaként aposztrofálja magát bármely Linux OS, addig csak egy helyettesítőnek fogják tekinteni.
ON
