Egy "állami jellegű nagyvállalatnál" dolgozok. Én írtam az alábbi fórumbejegyzést a céges honlapon takarékosság témakörben. A felismerést lehetővé tevő dolgokat helyettesítettem... :
Takarékosság szabad szoftverekkel:
Tisztelt Informatikai Szakterület! Bár nem vagyok informatikus, egyszerű, mindennapi számítógép felhasználóként foglalkoztatnak az alábbiak. Érdeklődni szeretnék, hogy elsősorban takarékossági szempontokat figyelembe véve meg lehetne-e vizsgálni a cégnél a nyílt forráskódú, illetve szabad szoftverekre való áttérés lehetőségét. Jelentős megtakarítást jelentene a testületnek a magas jogdíjköltségektől való szabadulás, valamint számtalan további előnnyel lehetne számolni. Az EU-n belül fokozatosan terjed ez az új szemlélet, például tudomásom szerint a francia csendőrség teljes egészében áttért GNU/Linux operációs rendszerre. Ezen rendszerek előnye, hogy vállalati felhasználásra is teljesen ingyenesek, sokszorozhatóak, szabadon testre szabhatóak, vírusok, kémprogramok által nem fenyegetettek, nem úgy, mint a Microsoft termékei. Ezen túl a lokális rendszererőforrásokat is hatékonyabban ki lehetne használni, mert el lehetne hagyni a sok védelmi szoftvert, ami például egy Windows XP-hez nélkülözhetetlen. Tapasztalataim szerint felhasználói szinten igen rövid idő alatt meg lehet szokni az új szoftverkörnyezetet, esetleg oktatásokkal lehetne segíteni az átállást. X szakterületen dolgozok, ezért említem meg, hogy egy átiratban azt olvastam, hogy a vállalatirányítási rendszerünk GNU/Linux operációs rendszeren is képes futni. Ha első körben nem is lehetne a Windows-okat teljesen lecserélni, attól még lehetne egyéb szoftvereket kiváltani, így például a Microsoft Office teljes értékű alternatívája lehet az OpenOffice alkalmazáscsomag, amely szintén teljesen ingyenes, szabadon terjeszthető, sokszorozható vállalati környezetben is. Tisztelettel, Tóth Zoltán, Szolnok
Íme az informatikai szakterületünk hivatalos válasza:
Tisztelt Kérdező!
Nagyon örülök annak, hogy a Cégnél alkalmazott informatikai rendszerek hatékonysága, optimális, költséghatékony rendszerek alkalmazása, a ma terjedőben lévő nyílt rendszerek kérdésköre foglalkoztatja. Ez mindenképp nyitott, a szervezet - ezáltal az alkalmazottak - által végzett munka hatékonyságának, minőségének javítására utaló, értékelendő gondolkodás, magatartás. Ezért is szeretném Önnek ezt a kérdéskört - ahogy észrevételében írja nem informatikus képzettségű - ,mint a Cég informatikai rendszereit használó kolléga részére néhány mondatban, szakmai szempontok alapján megvilágítani. A nyílt forráskódú rendszerek Cégen belül történő felhasználása, arra történő átállás ötlete nem új keletű. Lehet, hogy nem közismert, de jelentős számban használunk nyílt forráskódú szoftvereket:
- alkalmazás és adatbázis szervereink döntő többségénél Linux operációs rendszert használunk,
- a hibakezelő rendszer szintén nyílt forráskódú szoftver, csak úgy mint a futtató Apache web server is,
- Internet kiszolgáló cache proxy squid GNU GPL szoftveren fut,
- NAGIOS menedzsment rendszer szerverek, alkalmazások figyelése, menedzselése,
- IPTABLES tűzfal program,
- Samba file share hivatalok részére alkalmazás futtató programok elérhetőségének biztosítására,
- Cafetéria kiasalkalmazás Red-Hat linux Enterprise szerveren fut.
Évekkel ezelőtt megvizsgálásra került a nyílt forráskódú szoftverek szélesebb körben történő bevezethetősége, annak körülményei, az üzleti folyamatokra történő hatása, költség vonzata, nyeresége. Fentiek alapján valójában csak a munkaállomások MS jogdíj költség megfizetése alól mentesülne fenti elvek alkalmazása mellett a Cég (ezen support szolgáltatást azonban jelenleg sem veszi igénybe a testület, így díjat sem fizet érte), viszont másik oldalról – a teljesség igénye nélkül – az alábbi egyéb költségek keletkeznének:
- miután a nyílt rendszerek nem tartalmaznak support tevékenységet, így azt az üzleti folyamatok biztosítása érdekében külön be kellene szerezni,
- szükség lenne egy olyan speciális szakember gárdára is, aki az új rendszerek üzemeltetését el tudja végezni (ez további kollégák felvételét és a jelenlegiek átképzését jelenti),
- szükség lenne a felhasználók teljes átképzésére az új rendszerek használata érdekében.
- a legnagyobb kihívást azonban a Cég igen jelentős mennyiségű szakmai rendszereinek teszteléséhez és átállításához szükséges idő és pénz befektetés jelentené, erősen kérdéses eredmény mellett, ez gyakorlatilag a Cég által végzendő elsődleges feladatok elvégzését is veszélyeztetné. Ezek a költségek – a bizonytalan eredmény, megjelenő kockázati tényezők mellett –nem kecsegtetnek egyértelmű, prognosztizálható nyereséggel a jogdíjakon megspórolt minimális anyagi javakkal szemben. Az elmúlt évek során az alkalmazások, rendszerek egyre inkább integrálttá váltak, és ennek megfelelően az egyes szoftverek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Egy ilyen rendszerből egy-két elem kicserélése jelentős gondot okozhat az egész rendszerre vonatkozólag. Mindez egy olyan lavinát indíthat meg, aminek következményei nagyon nehezen felmérhetőek. A világban – és a Cégen belül is – valóban terjednek a nyílt forráskódú szoftverek, de tisztán ilyen megoldások – a híradások tanúsága szerint – kisebb létszámú, nem X célú specializált cégek, szervezetek esetében működnek csak. A fenti érvek mellett egyéb műszaki kérdések is felmerülnek. Ilyen pl. a Magyarországon elterjedt szövegszerkesztő, táblázat kezelő rendszerekkel való kompatibilitás kérdése. A SUN – valóban jóra sikerült - Open Office program csomagja nem teljes egészében kompatibilis a Microsoft Office hasonló feladatokra készült termékével. Átállás esetén ez kiszámíthatatlan nehézségeket okozhatna. Emellett felmerül a kérdés a felhasználói hajlandóság vonatkozásában egy új, ismeretlen környezet használatával szemben. A Cég több évtizede használ Microsoft termékeket munkaállomásain, amelyeket a felhasználók megszoktak, a fejlesztők megtanultak, az üzemeltetők kiismertek. Igen, oktatással ez a kérdés valóban kezelhető, de gondoljon bele egy több ezer főből álló felhasználói kör esetén – mint a Cég szervezete – ez mennyi időt, energiát, anyagi forrást igényelne, miközben az átállás során az üzleti folyamatok természetesen nem szenvedhetnek csorbát. Még néhány szóban megemlítem a Cég által alkalmazott, ill. éppen bevezetés alatt álló védelmi technológiákat, jogosultság kezelést, amely területeken a körkörös, egyenszilárdságú védelem kialakítása érdekében jelentős lépéseket tudhatunk magunk mögött. A Cég informatikai rendszerek alapjaiban történő módosítása az ezen a területen elért eredmények, a biztonság növelése érdekében befektetett erőforrások, erőfeszítések alkalmával elismert szakemberek által végzett munkát kérdőjelezné meg. Ha valamennyi területen kizárólag nyílt forráskódú rendszerek bevezetésére kerülne során, ennek kapcsán ezen tevékenységet az alapoktól indulva kellene ismét végrehajtani, ami – a fentiekhez hasonlóan – jelentős idő, pénz, energia befektetéssel, nagyvállalati környezetben nem feltétlen nyereséggel járna. Remélem fenti érvelés az Ön részére is értelmezhető, elfogadható, amely alapján a Cég jelenleg nem tervezi nyílt forráskódú rendszerek bevezetését. Semmiképp nem cél az építő jellegű észrevételek, kérdések elfojtása, ezeket természetesen a jövőben is várjuk és – mint ahogy ezt a kérdést is – valamennyi esetben megvizsgáljuk, megvitatjuk.
Szerintetek elfogadható a válasz? Én nem kommentálnám, ha nem baj...
