KiralyMarta 1Tb-re telepítettem a Windows-ot . Feldugtam a 6Tb HDD-t és ide hoztam létre egy programok könyvtárat ebbe telepítettem a szükséges programokat.
De miért?! Nem hiszem el, hogy 1 TB-on nem fértek volna el a Windows mint rendszer összes dolgai!
Szerintem ez így nincs jól kialakítva. Próbálj meg minél szeparáltabb rendszerekben gondolkodni!
Az eredeti elképzelés gondolom az, hogy van egy közös adatlemez, amit mindkét rendszer elér.
Próbálj rá úgy gondolni, hogy Gép1 Windows, Gép2 Ubuntu és van valahol egy adatlemez, melyet mindketten elérnek.
Minél jobban fog hasonlítani az általad kialakított végeredmény ehhez, annál inkább működőképes lesz.
Nulláról indulva én az 1 TB-os lemezre csak a Windows-t tenném, úgy hogy önállóan indulni tudjon.
A 2 TB-os lemezre csak az Ubuntut tenném, úgy hogy önállóan indulni tudjon.
A 6 TB-os lemezre csak adatfájlokat tennék. Dualboot esetén egyébként nem az NTFS-t hanem az exFAT-ot javasolják fájlrendszernek a közös adatpartíció számára, szóval ezt választanám..
A Secure Boot-ot kikapcsolnám a BIOS-ban.
Elképzeléseim arról, hogyan is lehetne egy ilyen dualbootos dolgot működőképesen kialakítani:
- variáció:
Az Ubuntu ráadásul külső lemezen van, szóval csak akkor dugom a géphez, ha indítani akarom, az adatlemez is USB-s, kézzel csatolnám fel és le, soha nem állítom le egyik rendszert sem úgy, hogy ez csatolva van.
Ez így biztos működne, a Windows nem tud belepiszkálni semmibe, csak kényelmetlen.
- variáció:
A két rendszerlemez belső, az adatlemez külső és mindig csak akkor dugom hozzá a géphez, amikor az adott rendszer már felállt és leállítás (Windows frissítés engedélyezése) előtt mindig leválasztom.
Szerintem ez is nagyon nagy eséllyel mindig, mindkét rendszer alól rendben elérhető lenne.
- variáció
Mindhárom lemez a gépen belül kap helyet.
A Windowsban a gyors rendszerindítás és a hibernálás kikapcsolva, ezzel elvileg leállításkor lezárja, leválasztja normálisan az adatlemezen lévő partíció(kat).
Ha az Ubuntuban automatikusan szeretném felcsatolni, akkor azért a noauto valami ehhez hasonló csatolási paramétert szerepeltetem (gyakorlatilag az /etc/fstab-ban, bár felőlem csinálhatod a Lemezekben is), mert @klt mestertől azt olvastam, hogy ekkor nem akad meg az Ubuntu bootja akkor sem, ha esetleg nincs jelen a lemez.
Lehet hogy neked a nofail(is) kell, bocsánat de ebben még nem vagyok otthon.
https://unix.stackexchange.com/questions/347013/etc-fstab-meaning-of-nofail-if-noauto-is-already-specified
Most már nálad van egy kész helyzet, nem nulláról indulsz, talán nem szeretnéd elölről kezdeni, próbáljunk meg abból főzni, ami van:
Szerintem:
– Pakold át a Windows programkönyvtárait a 6 TB-osról az 1 TB-os lemezre.
– A 6 TB-os lemezen csak adatpartíció és -fájlok legyenek.
– A BIOS-ban a Secure Boot legyen kikapcsolva.
– A Windowsban a gyors rendszerindítás és hibernálás ki legyen kikapcsolva.
– Az Ubuntuban ha automatikus csatolást szeretnél az adatlemezre, akkor legyenek meg az ehhez szükséges paraméterek (nofail, noauto?).
Azt gondolom, hogy az összes feltétel teljesülése esetén jó lesz ez, (bár nálam csak Linuxok bootolnak dualban, szóval ilyen gondjaim valójában nincsenek.)
